Vajon hányan áldozták életüket és vérüket a 2010-es hősi fülkeforradalomban vagy azután, hogy fennmaradhasson a Nemzeti Együttműködés Rendszere? Lehet, hogy meglepő lesz sokak számára, de ennek a "forradalomnak" valóban voltak és vannak áldozatai is. Igen, halálos áldozata is.

Elmúlthatévezés következik, vastagon, és egészségügyi helyzetértékelés.

Van egy egyszerű összefüggés a munka minősége, színvonala és az alkalmazott munkaerő között. Vajon Pakson mikor van nagyobb esélye, hogy biztonságosan fog működni az atomreaktor, ha a vezérlőben képzett fizikusok ülnek, vagy ha a takarítószemélyzet? Pont ilyen egyszerű belátni, hogy ha orvoshiány miatt szakképzetlen személyzetet tesznek a sürgősségi ellátásba, vagy máshova, akkor annak előbb-utóbb egy beteg issza meg a levét. És itt most nem arról van szó, hogy lassabban fog meggyógyulni, hanem arról, hogy nem fog meggyógyulni, mert mondjuk meghal.

Tegnap megjelent egy cikk az MNO-n: Súlyos a helyzet a sürgősségi osztályokon címmel. Egy elég mellbevágó mondattal indítanak:

"A nyilvántartások alapján fellelhető kevesebb mint 140 megfelelő szakképesítéssel bíró orvoshoz képest több mint 600 orvosra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenleg érvényes minimumfeltételek teljesíthetők legyenek a sürgősségi osztályokon – hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a honlapján is közzétett, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek címzett levélben."

Érted ugye?! 600 helyett 140... Azért ez nem egy kis problémácska, amiért majd ha imádkozunk, akkor elmúlik. 

Erre reagál egy (ál?)civil társaság, akik alapjaiban kérdőjelezik meg az adatok helyességét, de azt azért hozzáteszik, hogy "... az orvoshiány élő probléma, de nem érti, miért a sürgősségi betegellátás kérdését feszegetik, hiszen mentőorvos például még kevesebb van. Sőt a traumatológián és az intenzív osztályon is rossz a helyzet."

Vagyis mindenki elismeri, hogy súlyos orvoshiány van az egészségügyben. De arról kevesen beszélnek, hogy emiatt az ellátás színvonala is rossz, ami azt jelenti, hogy olyan emberek halnak meg a magyar egészségügyben, akik egy jobb ellátást biztosító rendszerben még évekig, évtizedekig élhettek volna. Nekem az elmúlt 3 évben két idős ember halt meg a szűkebb családi körben úgy, hogy a saját lábukon mentek be egy pár napos kivizsgálásra a kórházba, majd elkaptak egy gyomorfertőzést, emiatt nem engedték ki őket. Nem volt étvágyuk, amit ettek, az is kijött belőlük, infúziós táplálás, pár hét alatt legyengültek, már lábra állni sem tudtak, 1-2 hónappal később temető. Az egyikük MSZP, a másikuk Fidesz szavazó volt, bár ez mindegy is.

2016 novemberében a Medián felmérése alapján az emberek fele az egészségügy helyzetét tartotta a leginkább aggasztónak, ezzel messze az első helyen állt a többi kiemelt problémához képest, vagyis az átlagember is érzékeli, hogy baj van. Ehhez képest a kisemberekre odafigyelő kormány valahogy csak nem akarja tudja megoldani a helyzetet 6 év alatt sem, de még csak javítani sem sikerült. Állítólag nincs rá pénz, miközben a futballba százmilliárdok ömlöttek az elmúlt években, és éppen most pályázunk egy olimpiára, a maga több, mint ezer milliárdos költségvetésével.

Az embereket nem a szavaik, hanem a tetteik minősítik. A NER és az élén álló Orbán Viktor értékrendje tisztán kirajzolódik abból, amit eddig láttunk a 6 év alatt. Ha akarták volna, ha nekik az lenne a fontos, hogy rendbe tegyék a betegellátást, emberek százainak, ezreinek életét mentsék meg, tegyék könnyebbé, akkor a látvány-csapat sportok helyett az egészségügy támogatására biztosítanak társasági adókedvezményt, melyből eddig becslések szerint 200 milliárd jött be, 75 milliárd csak a focira, kiemelten a felcsúti fociakadémiát támogatták legtöbben.

SOK A FOCI, KEVÉS A DOKI!

Na és mit csinál a magyar ember, aki látja, hogy nagy a baj az egészségügyben, hogy rossz helyre szórják el a milliárdokat? Egy részük kitart a Fidesz mellett. Ők azok, akik szó szerint hajlandóak akár az életének vagy családtagjaik életének feláldozásával is hatalmon tartani Orbán Viktort. Nehezen értem meg őket, ennél értelmetlenebb halál kevés van, de elfogadom. A másik részük meg, akik nem a Fideszre szavaznának,hát izé, őőőő..., nem nagyon csinál semmit... Nem tüntet, még csak az olimpiai népszavazás támogatását sem írják alá elegen, nem támogatja pénzzel, önkéntes munkával a számára szimpatikus kormányváltó erőt, ellenzéki médiumot, civil mozgalmat, csak pofázik, hogy nem tetszik a rendszer.

Fel kellene fogni végre, hogy

MAGÁTÓL NEM MEGY, TENNI KELL ÉRTE!

Ha szeretnéd, hogy valami változzon, tegyél érte! Mit? Minél többet! Például:

• Támogass pénzzel olyan alapítványokat, amik a Te kerületedbe tartozó kórházat támogatják. Amíg lélegeztetőgépen van egy intézmény, minden forint életmentő lehet. Szó szerint.
• Gyűjts aláírást az olimpia ellen. Nem elég, ha aláírod, nyomtass egy saját aláíró ívet és gyűjts aláírást a családi, baráti körben és időben add le.
• Támogasd az Átlátszót havi 1000 Ft-al, független oknyomozó újságírás nélkül nem lesz változás
• Keress egy vagy több olyan politikai mozgalmat, pártot, civil alapítványt, akik szimpatikusak, utalj nekik pénzt, és ajánld fel az önkéntes munkádat
• Menj el a tüntetésekre, ne otthon a fotelból nézd, hogy milyen kevesen állnak a téren, ahol Neked is ott kellene lenned

Reménykedhetünk, hogy majd valaki más megteszi helyettünk, de nem fogja. Ahhoz, hogy egy igazán nagy változás elinduljon, kell egy kritikus tömeg. De a tömeg előtt kell hogy menjen egy olyan elszánt társaság, aki akkor is megy, ha nem jön senki mögötte. Mert ha hisznek benne, előbb-utóbb lesznek követőik.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg Facebookon, és lájkold a Magától nem megy, tenni kell érte Facebook oldalát is, valamint olvasd el a többi bejegyzést is.